Giant Budha és Mount Emei

2010.04.08. 03:15

Elérkezett a hétvége, amit ezúttal kirándulással töltöttünk. Már múlt héten elkezdtük szervezni az utat egy utazási irodánál. Ez meglehetősen hosszadalmas alkudozást eredményezett, amiről egy rövid vidót felteszek a videótárba. Bár csak hátúlról tudtam filmezni, de jól látszik az arcokon a feszültség, és egy kis bepillantást nyerhettek a helyi tárgyalási technikába, hangerő, érzelmek, és sok gesztikuláció kell ahhoz, hogy elérje valaki a célját.
Szombaton kijelentkeztünk a szállodai szobáinkból, a csomagjainkat elraktároztuk, majd fél 9-kor útrakeltünk. Mintegy negyed órás utazás után meglepődve vettük észre, hogy másodszor hagyjuk el a vasútállomást. Mint kiderült, a sofőr nem ismerte Mianyang-ot, így némi segítségre volt szüksége, hogy kitaláljon a városból, Meglehetősen hosszú busz utazás után érkeztünk Leshanba, ahol megebédeltünk, majd elindultunk Budha nézőbe. Tekintettel a nagy tömegre, úgy döntöttünk, hogy nem a hegyi túrát választjuk, hanem hajóról nézzük meg a világ legnagyobb kőbevésett Budháját. A jegyek beszerzése az idegenvezetőnk dolga volt, aki beállt a jó hosszú sorba és kb. 40-50 perc után be is tudtunk menni az induló platformra. Azt egyébként nem igazán tudtuk kitalálni, hogy mi volt pontosan az idegenvezetőnk dolga, bár nagyon kedves volt, még egy dalt is elénekelt nekünk, de túl sok információt nem kaptunk tőle. A Buddháról a Wikipédiában leírtak alapján az indiai kollégánk többet tudott mesélni nekünk, mint az idegenvezető. A hajókázás után a szállodába mentünk és elfoglaltuk a szobáinkat. Ekkor még nem tudtuk, hogy éjjel nem lesz fűtésünk, és reggelre nem lesz melegvíz... kissé sportos volt az ébredés egy 3 csillagos szállodához képest. Este a vacsoránál alkalmunk volt megtekinteni a különféle "nyersanyagokat", amiből az ételeket készítik. Nem csak a halak, rákok úszkáltak, mászkáltak nagy tömegben az étterem előtti akváriumokban és lavórokban, de láthattunk ketrecekben csirkét, fácánt, és különféle madárkákat. Ha valakinek kedve támadt pl. csirkét vacsorázni, akkor jött a szakács, és ott helyben el is vágta a csirke nyakát, és már készült is a vacsora. Az biztos, hogy friss volt a hús, de nem maradt meg mindenkinek az étvágya a látvány után... Persze volt ami füstölt, vagy szárított formában lógott az utcai árusoknál, a malacorrtól a malac lábig, a kacsa, nyúl, béka, csirke, és még sorolhatnám mi minden ínyencség várta az éhes vásárlókat. Szegény vegetáriánus kollégánk nem győzött csodálkozni a sok állat láttán, de persze volt rengeteg zöldség, gyümölcs, gomba, stb. A vacsora egyébként nagyon finom volt, és jóllakottan távoztunk az étteremből. Estére nem szerveztünk külön programot, mert másnap 5 órakkor ébresztő, és indulás a hegyekbe...  Erről a következő bejegyzésben írok, a buszutazás, libegőzés, és a kilátás külön cikket érdemel.

Folyt. köv.

Üdv, Gábor

A bejegyzés trackback címe:

https://gaborkinaban.blog.hu/api/trackback/id/tr751903291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

meva 2010.04.09. 12:40:47

Az operatőri pozicióhoz még egy picit gyakorolnia kell kedves Gábor. :-)
Arc-részletek látszanak az utazási irodából, de nekem jó a képzelőerőm, úgyhogy hozzágondoltam a többit.....Izgalommal várjuk a folytatást és ne keseredjen el, ebben az a szép, hogy van hova fejlődni....
süti beállítások módosítása